A palacsintát mindenki szereti. Van, aki lekvárral, más kakaóval, túróval vagy nutellával. Egy dolog viszont közös: ha az alaprecept nem jó, a végeredmény sem lesz az. Mi most megmutatjuk, hogyan készül az igazi, otthoni palacsinta – amitől illatos lesz a konyha, boldog a család, és biztos, hogy nem marad belőle egy darab sem.

Ez a recept nálunk évek óta bevált, és minden egyes alkalommal sikert arat. Nincs benne semmi túlzás, semmi trükközés. Csak egyszerű alapanyagok, egy kis figyelem és egy jó serpenyő. Vágjunk is bele!

Kezdjük a legfontosabbal: mi kell hozzá?

• 3 db tojás
• 25 dkg finomliszt
• 0,5 liter tej
• 1 csipet só
• 1 evőkanál cukor (édesebb tésztához lehet több is)
• 1 dl szódavíz (vagy sima víz is jó)
• 2 evőkanál olaj a tésztába
• olaj a sütéshez

Ez az adag körülbelül 15-18 darab vékony, igazi palacsintához elegendő, attól függően, mekkora serpenyőt használunk és mennyire töltjük meg a merőkanalat.

A palacsintatészta készítése nem bonyolult, de nem árt, ha egy kicsit odafigyelünk a sorrendre és az állagra.

Törjük fel a tojásokat egy nagyobb tálba. Ne legyen túl kicsi, mert itt fogunk mindent összekeverni.

A tojásokhoz fokozatosan hozzáöntjük a tejet, és egy kézi habverővel alaposan elkeverjük.

A lisztet több részletben adjuk hozzá, folyamatos keverés mellett. Így elkerüljük a csomókat. Ha mégis maradna benne egy-kettő, ne essünk kétségbe – majd a pihentetés alatt szépen feloldódnak.

Hozzáadjuk a csipet sót, az evőkanál cukrot (vagy többet, ha édesebbre vágyunk), és az olajat is beletesszük.

A végén hozzákeverjük a szódavizet. Ez adja meg a tészta könnyedségét, ettől lesz légies és jól forgatható sütéskor.

Ez egy olyan lépés, amit sokan kihagynak, pedig nagyon sokat számít. Legalább 20-30 percet hagyjuk állni a tésztát, hogy a liszt jól megszívja magát a nedvességgel. Ha van időnk, még jobb, ha egy órát is pihen.

Ezalatt előkészíthetjük a sütéshez a serpenyőt, kikeverhetjük a töltelékeket, vagy egyszerűen csak lazíthatunk egy kávé mellett.

1. Serpenyő kiválasztása
Legjobb egy tapadásmentes, közepes méretű palacsintasütő. Ha jól be van járatva, még jobb. Egy kis olajjal töröljük át az első adag előtt, utána pedig csak minimálisan kenegessük, ha szükséges.

2. Merőkanál, forgatás, ritmus
Közepes lángon dolgozunk. Egy merőkanálnyi tésztát öntünk a serpenyő közepére, és gyors mozdulatokkal szétforgatjuk benne. Az első oldal 40-50 másodperc alatt sül meg, majd megfordítjuk, és a másik oldalt is készre sütjük (az már gyorsabb).

A palacsintákat egy tányérra rakjuk egymásra, és letakarjuk egy fedővel vagy tiszta konyharuhával, hogy ne száradjanak ki.

Most jön az igazi varázslat! A palacsinta önmagában is finom, de a töltelékkel lesz teljes a mű.

Íme néhány klasszikus, amit mi gyakran készítünk:

1. Lekváros
Barack, szilva, málna – ami épp otthon van. Nem kell túl sok, egy evőkanál bőven elég.

2. Kakaós
Kevés porcukorral elkevert cukrozatlan kakaópor – egyszerű, gyors és gyerekkori ízvilág.

3. Diós
Darált dió cukorral keverve, egy kis tejjel vagy rummal meglocsolva. Igazi, tartalmas finomság.

4. Túrós
250 g túró, egy kis tejföl, vaníliás cukor és reszelt citromhéj – mennyei töltelék.

5. Nutellás vagy mogyorókrémes
Nem kell bemutatni. Egy kis szelet banánnal kombinálva még jobb!

Ezt nem lehet elrontani, de lehet különlegessé tenni.

Mi sokszor szépen feltekerjük, és porcukorral megszórva tálaljuk. Néha félbe vagy negyedbe hajtjuk, és kis friss gyümölcsökkel vagy öntettel díszítjük. Van, hogy a végén még egy kis vaníliasodó is kerül rá, vagy karamellszósz.

Ha vendégeket várunk, jól mutat, ha egy tálcára rendezve, egymás mellé tesszük őket, kis zászlócskákkal, amik jelzik, milyen töltelék van bennük.

• Ha túl sűrű a tészta, egy kis vízzel vagy tejjel hígíthatunk rajta.
• Ha az első palacsinta nem sikerül – ne ijedjünk meg. Ez majdnem mindig így van.
• A palacsintasütő legyen mindig elég meleg, de ne túl forró – különben könnyen megég a tészta.
• Ha előre dolgozunk, a kész palacsintákat akár le is fagyaszthatjuk (töltetlenül), és később a mikróban vagy a sütőben újramelegíthetjük.

Mert gyors, egyszerű, olcsó. Mert gyerekkorunkra emlékeztet. Mert együtt lehet készíteni, gyerekekkel, párral, barátokkal. És mert minden egyes falatban ott van egy kis nosztalgia.

Lehet reggeli, ebéd után desszert, vacsorára valami könnyű. De ünnepre is megállja a helyét. Vannak, akik rakott palacsintát készítenek belőle, mások csőben sütik meg túrósan, vaníliasodóval – de az alaprecept mindig ugyanaz.

Ha még nem próbáltuk ezt a receptet, most itt az idő! Nem kell hozzá sok minden, és a végeredmény garantáltan örömet okoz. Nálunk ez az „igazi palacsinta” – és szívből ajánljuk, hogy próbáljátok ki, kísérletezzetek, adjátok hozzá a saját ötleteiteket.

Ha pedig egyszer már jól sikerül, higgye el mindenki: utána mindig lesz otthon valaki, aki azt mondja majd… „Kérhetnék még egy palacsintát?”

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Banános csoda tojás nélkül – A legfinomabb vegán palacsinta receptje.

Palacsinta bögremértékkel – A leggyorsabb házi recept, amit valaha próbáltál.

Csokis csúsztatott palacsinta: A desszert, amiért megéri újraéleszteni a vasárnapi ebédeket.