A palacsinta egy örök klasszikus. Nincs olyan háztartás, ahol ne készült volna legalább egyszer, valamilyen formában. A túrós változat pedig szinte minden magyar család kedvence – mégis, néha vágyunk valami újra, valami különlegesre. Olyasmire, ami eltér a megszokottól, mégis ismerős. Most egy igazán izgalmas, különleges túrós palacsinta receptet hoztunk, ami egyesíti a hagyományokat és a kreativitást

Mutatjuk lépésről lépésre!

Nem csak a töltelék, hanem az elkészítés módja is. Egy kis citromhéj, vanília, pirított dió, sőt, egy kis karamellizált cukor is szerepet kap. Ráadásul a végén egy tepsiben, sütőben is megsütjük őket, hogy kívül enyhén ropogós, belül szaftos legyen. Egyfajta túrós palacsinta-gratin, amit melegen, langyosan vagy akár hidegen is tálalhatunk. Ünnepi alkalmakra is remek választás, de a vasárnapi ebéd végére is tökéletes.

A palacsintához:

• 25 dkg liszt
• 2 tojás
• 5 dl tej
• 1 csipet só
• 1 evőkanál cukor
• 1 evőkanál olaj
• 1 dl szódavíz (vagy ásványvíz)

A túrós töltelékhez:

• 50 dkg tehéntúró
• 1 tojássárgája
• 3 evőkanál porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 teáskanál reszelt citromhéj
• 5 dkg mazsola (elhagyható vagy rumba áztatva még finomabb)
• 5 dkg darált pirított dió (opcionális)

A tetejére:

• 2 dl tejföl
• 1 tojás
• 1 evőkanál cukor

Extra különlegességként:

• 2 evőkanál barnacukor (a teteje karamellizálásához)

Kezdjük a klasszikus palacsintatésztával. Egy nagy tálban keverjük össze a tojásokat, a tejet, a cukrot és a sót. Szitáljuk hozzá a lisztet, és keverjük simára, csomómentesre. Ha már homogén a massza, adjuk hozzá az olajat és a szódavizet, amitől könnyű, levegős lesz a tésztánk.

Hagyjuk pihenni 15-20 percet. Ezalatt összeállíthatjuk a tölteléket.

A túrót villával törjük át. Keverjük hozzá a tojássárgáját, a porcukrot, a vaníliás cukrot, a reszelt citromhéjat, a mazsolát és ha szeretnénk, a darált pirított diót. A diótól enyhén ropogós, izgalmas textúrát kapunk, és egy kicsit gazdagabb, „desszertesebb” ízvilágot.

Kóstoljuk meg. Ha kevésnek érezzük az édesítést vagy a citromosságot, nyugodtan igazítsunk rajta. Ez a mi palacsintánk, legyen pont olyan, ahogy szeretjük!

Egy tapadásmentes serpenyőt forrósítsunk fel, majd egy kevés olajjal vagy vajjal kenjük ki az első darab előtt. Öntsünk bele egy merőkanálnyit a tésztából, és egyenletesen oszlassuk el. Közepes lángon süssük, míg az alja aranybarna nem lesz, majd fordítsuk meg, és süssük készre a másik oldalát is.

Ismételjük, míg el nem fogy a tészta. Kb. 10-12 palacsinta jön ki ebből az adagból.

Amikor elkészült az összes palacsinta, kezdjük el megtölteni őket. Egy-egy evőkanálnyi túrós tölteléket tegyünk a palacsinta közepére, majd tekerjük fel vagy hajtsuk össze négyszög alakúra – mindkét megoldás jól működik.

Egy közepes méretű tepsit vagy sütőtálat vajazzunk ki, és fektessük bele egymás mellé a megtöltött palacsintákat.

Keverjük össze a tejfölt, a tojást és a cukrot. Ezzel az öntettel locsoljuk meg a palacsintákat a tepsiben. Nem baj, ha kicsit bőven kerül rá – ettől lesz finom, szaftos a végeredmény.

A tetejére szórjunk egy kevés barnacukrot is. Ez a sütés végén karamellizálódik, és gyönyörű, fényes, roppanós kérget ad a palacsintáknak.

Előmelegített sütőben, 180°C-on süssük kb. 20-25 percig. Akkor jó, amikor a teteje szép aranybarna és a tejfölös réteg megszilárdul.

Ha van időnk és kedvünk, a legvégén 2-3 percre kapcsoljuk be a grill funkciót vagy emeljük meg a hőfokot, hogy a cukor szépen karamellizálódjon.

Frissen, melegen az igazi, de langyosan vagy hidegen is mennyei. Tálalhatjuk még egy kis extra tejföllel, vagy akár gyümölcsöntettel. Egy pohár házi baracklekvár? Isteni választás.

És ha igazán különleges élményre vágyunk, kínáljuk vaníliafagylalttal vagy egy csipet fahéjjal megszórva.

• Cukor helyett méz: Egészen más ízvilágot kapunk, próbáljuk ki!
• Túró helyett ricotta: Kicsit krémesebb, olaszosabb változat.
• Citromhéj helyett narancs: Illatosabb, ünnepibb hatás.
• Mazsola helyett aszalt sárgabarack: Apróra vágva, egyedi csavart ad a tölteléknek.
• Tölteléken kívülre is lehet extra: A palacsinták közé szórjunk kevés vajon párolt almakockát vagy egy marék pirított diót.

Mert nem bonyolult, mégis látványos. A sütés utáni állaga egészen különleges, a teteje picit ropogós, az alja krémesen összeolvad a töltelékkel. Nem mellesleg szuperül újrahasznosíthatjuk vele a maradék palacsintákat, ha épp több készült, mint amit megenne a család.

És ami a legjobb: a vendégek mindig rácsodálkoznak. „Ez tényleg csak túrós palacsinta?” – kérdezik. Mi pedig mosolygunk, és tudjuk: ez nem csak túrós palacsinta. Ez egy különleges változat, ami egy kis szeretettel, némi odafigyeléssel és pár extra hozzávalóval igazi desszertélménnyé válik.

Próbáljuk ki bátran!

Egy kis előkészülettel akár hétköznap estére is bevállalható, de hétvégén is tökéletes választás, ha valami házias, de mégis újszerű édességgel lepnénk meg magunkat – vagy másokat.

Süssünk együtt, kísérletezzünk, ízesítsünk saját ízlés szerint, és élvezzük a végeredményt. Mert a palacsinta az a desszert, amit mindig lehet fokozni – ez a változat pedig garantáltan emlékezetes lesz.

Ti mivel dobnátok fel ezt a különleges túrós palacsintát?

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Körtés palacsinta: A klasszikus kedvenc újragondolva!

Trópusi édesség: Kókuszkrémes palacsinta, ami mindenkit elvarázsol

Gluténmentes vegán palacsinta: Az egészséges élvezet titka!