A palacsinta az a desszert, amit egyszerűen lehetetlen megunni. De mi van akkor, ha egy kicsit továbbgondoljuk? Ha nem csak megkenjük, feltekerjük, hanem szépen rétegezzük, és gazdag, diós töltelékkel megkoronázzuk?

Na, pontosan ez a diós rakott palacsinta! Egy klasszikus, házias sütemény, ami garantáltan mosolyt csal mindenki arcára. Nem bonyolult, de mégis olyan, mintha egy cukrászdából került volna ki.

Ebben a cikkben lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan készíthetitek el.

A diós rakott palacsinta gyakorlatilag egy desszerttorony. Finom, vékony palacsinták, rétegenként megkenve egy mennyei diós töltelékkel, majd az egészet egy kis vaníliás vagy csokis öntet koronázza meg.

Sütőben összesütjük, így a rétegek kissé összeforrnak, a dió zamata még jobban átjárja a tésztát, és végeredményként egy igazán szaftos, illatos, meleg süteményt kapunk. Hidegen is remek, de langyosan… na, az a tökély!

Palacsintához (kb. 10-12 db-hoz):

• 2 db tojás
• 300 g finomliszt
• 500 ml tej
• 150 ml szódavíz (vagy buborékos ásványvíz)
• 1 csipet só
• 2 evőkanál cukor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 3 evőkanál olaj a tésztába + a sütéshez

Diós töltelékhez:

• 200 g darált dió
• 150 g porcukor (vagy ízlés szerint)
• 1 teáskanál fahéj (opcionális, de nagyon passzol hozzá)
• 100 ml tej (vagy amennyit a dió felvesz, hogy kenhető legyen)

Öntethez (vaníliás vagy csokis):

Vaníliás öntethez:

• 400 ml tej
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 3 evőkanál cukor

VAGY

Csokis öntethez:

• 100 g étcsoki
• 100 ml tejszín
• 1 evőkanál vaj

Mindkettővel mennyei, válasszatok kedvetek szerint!

Kezdjük a jól bevált palacsintatésztával. Egy nagy tálban keverjük össze a tojásokat a cukorral, a vaníliás cukorral és egy csipet sóval. Szépen simára keverjük.

Ezután felváltva adagoljuk hozzá a lisztet és a tejet, hogy ne legyen csomós. Végül beleöntjük a szódavizet és az olajat. A tészta legyen selymesen folyós, de ne túl híg.

Pihentessük 10-15 percig – ennyi idő alatt a liszt szépen megszívja magát.

Melegítsünk fel egy palacsintasütőt, kenjük ki olajjal, és süssük meg a palacsintákat. Szép vékonyak legyenek, de ne szakadjanak! Aranybarna foltok az igazi jelek, hogy jól dolgozunk.

Tipp: A palacsintát nem kell túl vastagra sütni, mert úgy lesz finom réteges a rakott végeredmény.

Amíg a palacsinták sülnek, gyorsan összedobjuk a diós tölteléket.

A darált diót összekeverjük a porcukorral és a fahéjjal (ha használunk). A tejet lassan adagoljuk hozzá. Az a cél, hogy kenhető, de nem folyós masszát kapjunk.

Ha túl sűrű, adjunk még egy kis tejet. Ha túl híg, mehet bele egy kis extra dió.

Tipp: Lehet egy picike rumaromát is belecsempészni. Fantasztikus plusz ízt ad neki.

Vaníliás öntet: A pudingport egy kevés hideg tejjel csomómentesre keverjük, majd hozzáöntjük a maradék tejet és a cukrot. Folyamatos keverés mellett sűrűre főzzük.

Csokis öntet: A tejszínt felmelegítjük, majd beletördeljük az étcsokit és kevergetve megolvasztjuk. A végén egy evőkanál vajjal krémesebbé tesszük.

Mindkettővel mennyei, döntsétek el, hogy aznap épp melyikhez van kedvetek!

Fogjunk egy közepes méretű hőálló tálat vagy tepsit. Jöhet az első palacsinta az aljára. Kenjük meg diós töltelékkel – ne sajnáljuk!
Aztán jöhet a következő palacsinta, ismét dió… és így tovább, amíg a palacsinták vagy a töltelék el nem fogy.
Az utolsó palacsinta maradjon simán a tetején – ez adja majd a sütemény „fedelét”.
Ezután locsoljuk meg az öntettel. Ha vaníliás, az egészet bőségesen ráönthetjük. Ha csokis, mehet az is, de akár a tálalásnál külön is kínálhatjuk.

Előmelegített sütőben 180 fokon süssük 15-20 percig. Nem kell túlsütni, csak annyira, hogy az ízek összeérjenek, és az öntet kicsit rákaramellizálódjon a tetejére.

A lakásban olyan illat lesz, hogy mindenki megkérdezi majd: “Mi készül ilyen isteni illatokkal?”

Melegen és hidegen is tökéletes. Szeleteljük, mintha torta lenne. A tetejére még locsolhatunk extra öntetet, vagy szórhatunk rá egy kevés porcukrot.
Egy gombóc vaníliafagyi? Hát persze, hogy illik hozzá!

• Mazsolás változat: A diós töltelékbe keverhetünk egy marék rumba áztatott mazsolát. Szenzációs!
• Citromhéj: Reszelt citromhéjjal frissíthetjük a diótölteléket.
• Dió helyett mák: Ugyanígy készíthetünk mákos rakott palacsintát is. Csak a diót cseréljük mákra.
• Gluténmentes verzió: Használjunk gluténmentes lisztet a palacsintához.
• Extra csokimáz: A végén még plusz olvasztott csokit csorgathatunk rá.

Mert egyszerre otthonos, hagyományos és mégis kicsit ünnepi. Nem kell hozzá semmi bonyolult, de amikor asztalra tesszük, garantáltan mindenki elámul.
Az elkészítése pont az a kategória, amihez nem kell cukrászdiploma, mégis olyan, mintha profi cukrász készítette volna.

Ha ti is elkészítitek, osszátok meg velünk, hogy milyen öntettel próbáltátok ki! Vaníliás? Csokis? Vagy mindkettő?

A diós rakott palacsinta az a sütemény, ami egyszerre nosztalgikus és mindig aktuális. Egy igazi családi kedvenc.

Kezdjünk neki, mert elfogy, mielőtt kihűlne!

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Reggelizz okosan! Így készül a tökéletes protein palacsinta.

A legendás büfés palacsinta receptje – amit mindenki imádni fog.

Reggeli, ami építi az izmaid – Protein palacsinta zabliszttel.