A palacsinta az egyik legkedveltebb házi finomság, amit szinte mindenki szeret. Reggelire, uzsonnára, vacsorára – vagy akár desszertként is megállja a helyét. Sokan azonban úgy gondolják, hogy a tökéletes palacsintatésztához elengedhetetlen az ásványvíz, különösen a szénsavas fajta. Pedig ez egy tévhit!

Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan készül isteni palacsintatészta ásványvíz nélkül – egyszerű alapanyagokból, mégis fantasztikus végeredménnyel.

Sokan esküsznek a szénsavas ásványvízre, mert szerintük ettől lesz légiesebb, lyukacsosabb a tészta. Ez valóban igaz lehet, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy nélküle ne tudnánk remek palacsintákat sütni.

Sőt! A hagyományos, nagymama-féle recept például sosem tartalmazott ásványvizet, mégis mindig elfogyott az utolsó darabig.

Ha tehát nincs otthon ásványvíz, vagy egyszerűen csak természetesebb megoldást keresünk, nyugodtan készítsük el nélküle. Nem fogunk csalódni!

A következő recepttel puha, vékony és könnyen forgatható palacsintákat süthetünk. Az arányok jól beváltak, de bátran igazíthatjuk az ízlésünkhöz, ha például sűrűbben vagy hígabban szeretjük a tésztát.

Hozzávalók kb. 12-14 darabhoz:

• 25 dkg finomliszt
• 2 db tojás
• 5 dl tej
• 1 dl szobahőmérsékletű víz (csapvíz is tökéletes)
• 1 csipet só
• 1-2 evőkanál olaj a tésztába
• plusz olaj a sütéshez

Egy nagyobb tálba üssük bele a tojásokat. Villával vagy kézi habverővel lazán felverjük őket. Nem kell túl sokáig keverni, elég, ha egyneművé válik.

A tojásokhoz hozzáöntjük a tejet, majd a vizet is. A csapvíz teljesen megfelelő, de ha szeretnénk, használhatunk szűrt vizet is.
Ekkor még csak folyadék van a tálban, szépen keverjük össze.

Egy csipet sóval ízesítjük, és belekeverjük az 1-2 evőkanál olajat is. Ez segít abban, hogy sütés közben ne ragadjon le a tészta, és szép egyenletesen süljön.

Most jön a liszt, de nem egyszerre! Mindig csak keveset adjunk hozzá, és közben folyamatosan keverjük.
Ha egyszerre beleborítjuk az egészet, csomós lehet a massza. Az a cél, hogy sima, folyékony tésztát kapjunk, amiben nincs egy darabka liszt sem.

Ez az a lépés, amit sokan kihagynak, pedig sokat számít. A kész palacsintatésztát letakarva hagyjuk pihenni legalább 20-30 percig.

Ezalatt a liszt megszívja magát a folyadékkal, és egyenletesebbé válik a tészta szerkezete.

Ha a pihentetés után túl sűrűnek találjuk a tésztát, nyugodtan hígítsuk egy kevés vízzel vagy tejjel. A palacsintatészta akkor jó, ha folyós, de nem teljesen vízszerű. Egy kanál hátáról lassan lecsorog, de nem egy tömbben.

Ha túl híg lett, akkor sincs baj – egy kevés liszttel korrigálhatjuk.

1. Serpenyő kiválasztása

Egy jó palacsintasütő aranyat ér. Lehet tapadásmentes vagy öntöttvas, a lényeg, hogy legyen teljesen sima az alja, és gyorsan átmelegedjen.

2. Az első palacsinta mindig próbapéldány

Az első általában sosem lesz tökéletes – kicsit ragad, túl világos vagy éppen túl sötét. Ez teljesen normális, ilyenkor állítjuk be a hőfokot és a zsiradék mennyiségét is.

3. Olajozás – de csak óvatosan

Nem kell minden palacsinta előtt külön olajozni a serpenyőt. Elég, ha az elején bekenjük egy ecsettel vagy papírtörlővel, majd csak szükség szerint ismételjük meg.

4. A tésztát egy merőkanállal adagoljuk

Egy átlagos méretű serpenyőbe kb. egy merőkanálnyi tészta elég. Öntsük a serpenyőbe, és gyors, körkörös mozdulattal forgassuk meg, hogy mindenhol befedje az alját.

5. Süssük aranybarnára mindkét oldalát

A palacsinta a szélénél kezd el pirulni, ez jelzi, hogy meg lehet fordítani. Egy spatulával óvatosan alányúlunk, megfordítjuk, majd a másik oldalt is megsütjük.

Na ez az a pont, ahol csak a fantáziánk (és a kamra tartalma) szabhat határt. Néhány klasszikus és mindig nyerő töltelék:

• Házi baracklekvár – az örök kedvenc
• Nutella + banán – gyerekek imádják
• Túrókrém mazsolával – krémes és tápláló
• Fahéjas cukor – gyors és illatos
• Sós változatban – sonkával, sajttal, tejföllel is működik

Ha épp csak egy maradék van a hűtőben, például egy kis túró vagy gyümölcs, az is tökéletes lehet.

Egyszerű.
Gyors.
Filléres.
És bármikor bevethető, még akkor is, ha nincs otthon szénsavas víz.

Nem kell hozzá semmi különleges, csak az, amit amúgy is mindig tartunk otthon: tej, tojás, liszt, víz.

És a legjobb, hogy akár reggelire, akár egy gyors vacsorára, vagy vendégvárónak is tökéletes.

Most, hogy megvan az alap, bátran próbálkozhatunk különböző liszttípusokkal is – például teljes kiőrlésű, zabliszt vagy tönkölyliszt is mehet bele. Érdemes kis adagban tesztelni, mert más lehet a vízfelvételük, de a végeredmény így is csodás lesz.

Tojás helyett növényi alternatívát is használhatunk, ha valaki vegán változatot keres. Például lenmagtojás vagy almaszósz is jó lehet.

Egy falat boldogság!

A palacsinta egy olyan étel, ami gyerekkort idéz, megnyugtat, és mosolyt csal az arcunkra. Nem kell hozzá semmi különleges, és mégis mindig sikert arat.

Most már tudjuk: tökéletes palacsinta ásványvíz nélkül is létezik. Sőt, a klasszikus változat pont ilyen!

Vegyük elő a tálat, üssük fel a tojásokat, keverjük össze az alapanyagokat, és süssünk egy adaggal – csak úgy, mert megérdemeljük.

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Reggeli, ami nem hizlal: próbáld ki a diétás banános palacsintát!

Tepsis almás palacsinta – A lusták mennyei desszertje, amit mindenki imádni fog.

Puha, illatos, mennyei: almás palacsinták lépésről lépésre.