Valószínűleg mindannyian belefutottunk már abba a helyzetbe, hogy hirtelen palacsintát szeretnénk sütni – de nincs otthon buborékos ásványvíz. És persze pont akkor nem, amikor már elképzeltük az illatát, a hajszálvékony, illatos tésztarétegeket, meg a tölteléket, ami lehet lekvár, kakaó vagy túró.
Ilyenkor jön a nagy kérdés: lehet-e finom palacsintát sütni ásványvíz nélkül?

A válasz: igen, sőt! Ha jól állítjuk össze a tésztát, senki meg nem mondja, hogy kimaradt a buborék.

A buborékos víz lazítja a tésztát.
Ennyi az egész titok.

A szénsav enyhén „megbolondítja” a szerkezetet, ettől lesz kicsit levegősebb, könnyedebb az állaga. De! Ez nem jelenti azt, hogy nélküle ne tudnánk ugyanolyan vékony, selymes palacsintát sütni.

A titok a jó arányokon és a türelmen múlik. A következő recepttel biztosra mehetünk, és garantáltan senkinek nem fog hiányozni a buborékos víz.

Hozzávalók (kb. 12–14 darabhoz):

• 2 db tojás
• 30 dkg finomliszt (búzaliszt, BL55-ös)
• 5 dl tej
• 2 dl víz (csapvíz, szűrt víz vagy forralt, lehűtött víz)
• 1 csipet só
• 1 evőkanál olaj a tésztába
• plusz olaj vagy vaj a sütéshez

Ennyi. Nem kell semmi extra, semmilyen szénsavas varázs. Minden megvan otthon.

A palacsintasütés nem egy bonyolult dolog, de érdemes odafigyelni néhány apróságra, hogy tényleg tökéletesek legyenek a végeredmények.

Egy nagyobb tálban keverjük össze a tojásokat, egy csipet sóval.
Adjunk hozzá egy kevés tejet, majd szórjuk bele apránként a lisztet.

Folyamatosan kevergessük (kézi habverővel vagy robotgéppel), így nem lesz csomós. Ha az egész liszt benne van, fokozatosan öntsük hozzá a maradék tejet, majd a vizet is.
Végül jöhet az egy evőkanál olaj – ettől kevésbé fog ragadni a serpenyőhöz a tészta.

Az állagnak tejszínszerűnek kell lennie: se túl híg, se túl sűrű.
Ha úgy érezzük, túl vastagon folyik, egy pici vizet még adhatunk hozzá.

Ez az a rész, amit sokan kihagynak.
Pedig nagyon fontos!

Legalább 20-30 percig hagyjuk állni a tésztát szobahőmérsékleten. Ez idő alatt a liszt megduzzad, az apró csomók eltűnnek, és egészen sima lesz a massza.

Ha van időnk, akár egy órát is pihenhet – csak jót tesz neki.

Fogjunk egy jó tapadásmentes serpenyőt. Melegítsük fel közepes hőfokon, majd egy ecsettel vagy papírtörlővel kenjünk bele egy kis olajat.
Egy merőkanál tésztát öntsünk a serpenyő közepére, és gyors mozdulatokkal körkörösen forgassuk meg, hogy szépen elterüljön.

Süssük kb. 1 percig az egyik oldalát – amikor a szélén már kicsit felválik, óvatosan fordítsuk meg. A másik oldal már csak 20-30 másodpercet igényel.

Tegyük egy tányérra, és takarjuk le egy fedővel vagy alufóliával, hogy ne száradjon ki, míg a többit is megsütjük.

1. A serpenyő kulcskérdés.
Egy régi, kopott, leragadt aljú edény megkeserítheti a palacsintázást. Használjunk teflonos vagy kerámia bevonatú, lehetőleg vastag aljú serpenyőt.

2. Ne féljünk hígítani.
Ha a tészta túl sűrű, akkor vastagak lesznek a palacsinták, és könnyebben szakadnak. Egy kis víz mindig segíthet.

3. Az első palacsinta áldozat.
Nem vicc. Az első mindig kicsit sötétebb, kicsit ragadósabb – de ez természetes. Az olaj mennyisége és a hőmérséklet ilyenkor még beállítás alatt van.

4. Olajozás óvatosan.
Nem kell minden egyes palacsinta előtt beolajozni a serpenyőt. Elég 3-4 darabonként. Ne legyen zsíros a végeredmény.

Amint kész a palacsintahegy, jöhet a legjobb rész: a töltés!

Íme néhány klasszikus ötlet:

• Baracklekvár: igazi retró ízélmény
• Kakaós-cukros: egy kis vajjal meglocsolva… nosztalgiafaktor 100%
• Túrós: egy kevés tejföllel és porcukorral – mennyei
• Nutellás vagy mogyorókrémes: a gyerekek (és mi is) imádni fogjuk
• Sós verzió: sonka-sajt-tejföl kombóval meg is süthetjük kicsit a sütőben

Ha netán maradna néhány darab (bár ez ritka), becsomagolva hűtőben 2 napig simán elállnak.
Újramelegíteni serpenyőben vagy mikróban is lehet, de hidegen is finomak.

A tészta maga is eláll 1-2 napig a hűtőben – ha nem sütöttük ki az összeset, csak jól le kell fedni, hogy ne szívjon magába hűtőszagot.

Ha szeretnénk kísérletezni, íme néhány ötlet:

• Tej helyett növényi tej (zab, mandula, szója): remekül működik
• Lisztből használhatunk teljes kiőrlésűt, vagy keverhetjük zabpehelyliszttel
• Egy kis vaníliás cukor vagy fahéj feldobja az ízét
• Citromhéj reszelve a tésztába? Próbáljuk ki, megéri!

Nem kell buborék ahhoz, hogy isteni palacsintát süssünk.
Egy jól összeállított tészta, egy kis pihentetés, és egy jó serpenyő – ennyi kell a sikerhez. És persze az, hogy ne féljünk belevágni akkor sem, ha épp nincs otthon ásványvíz.

Ha legközelebb palacsintázni támad kedvünk, de nincs kéznél buborékos víz, semmi gond.
Ez a recept bármikor bevethető, könnyen elkészíthető, és garantáltan mindenki örülni fog neki az asztal körül.

Mi már sokszor készítettük így, és őszintén mondhatjuk: nem hiányzik az ásványvíz.
Sőt, néha még jobb is, mert nincs túlzott buborékosság, csak sima, lágy, klasszikus palacsinta. Ahogy a nagyi is csinálta.

Ne felejtsétek: palacsintát sütni mindig jó ötlet.

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Így lesz a klasszikus palacsintából mennyei torta – lépésről lépésre

Palacsinta varázs otthon: A tökéletes tészta titka és a legfinomabb töltelékek

Palacsinta joghurttal? Ezt a puha, krémes változatot egyszerűen nem lehet nem imádni!