A palacsinta az egyik legnépszerűbb, legsokoldalúbb étel. Lehet édes vagy sós, vékony vagy vastag, reggelire vagy vacsorára – minden formában szeretjük. De a tökéletes palacsintához először egy jól eltalált tésztára van szükség. Ezen áll vagy bukik az egész élmény.

Sokan azt hiszik, hogy ez csak pár összekevert alapanyag. Valójában viszont a jó palacsinta tészta egy kis odafigyelést is igényel. Most megmutatjuk, hogyan készíthetjük el mi is otthon, gyorsan, egyszerűen, felesleges bonyodalmak nélkül.

Az egyik legjobb dolog a palacsintában, hogy szinte mindig kéznél vannak az alapjai. Ha valaha is álltunk a hűtő előtt azon gondolkodva, mit főzzünk egy kis semmiből – nos, a palacsinta ilyenkor igazi megmentő lehet.

Hozzávalók kb. 10-12 darabhoz:

• 25 dkg finomliszt
• 2 egész tojás
• 1 csipet só
• kb. 5 dl tej
• 1 dl szódavíz vagy buborékos ásványvíz
• 1 evőkanál olaj a tésztába (plusz egy kevés a sütéshez)

Ez a klasszikus recept, amit kedvünkre variálhatunk – de erről majd később.

Nem kell profi szakácsnak lennünk, hogy jó palacsintát süssünk. Viszont érdemes betartani néhány alapszabályt, hogy ne legyen se túl sűrű, se túl híg, és ne ragadjon le a serpenyőben.

Első lépésként vegyünk egy nagyobb tálat. Törjük bele a két tojást, és egy villával vagy kézi habverővel lazán keverjük össze. Nem kell habosra, elég, ha szép egynemű lesz.

Adjuk hozzá a lisztet és a csipet sót. Először csak egy kis adag tejet öntsünk hozzá – így könnyebb csomómentesre keverni. Dolgozzunk spatulával vagy kézi habverővel, nem kell gép, sőt – jobb is nélküle.

Tipp: ha egy kis lisztet először átszitálunk, könnyebb dolgunk lesz, és még levegősebb lehet a tészta.

Amikor már sima az alapmassza, apránként adjuk hozzá a többi tejet. Folyamatosan keverjük közben, hogy ne legyenek benne lisztcsomók.
Ne ijedjünk meg, ha elsőre sűrűnek tűnik – ilyennek kell lennie, amíg nem kerül bele az összes tej.

Ha már egynemű és híg a tészta, öntsük hozzá a szódavizet. Ettől lesz igazán könnyű és légies a palacsinta. Ne hagyjuk ki!
Ezután keverjük bele az evőkanál olajat is. Ez segít abban, hogy kevésbé tapadjon le a tészta, és ne kelljen minden darabhoz külön olajozni a serpenyőt.

Nagyon fontos lépés, amit sokan kihagynak: a tésztát legalább 20-30 percig pihentessük. Ezalatt a liszt „megdagad”, az ízek összeérnek, és a végeredmény sokkal finomabb lesz.

Takarjuk le a tálat egy tiszta konyharuhával, és hagyjuk a pulton.

A palacsinta sütése egyszerűnek tűnik, de van benne némi trükk. A megfelelő hőmérséklet, a jó serpenyő és egy kis türelem mind hozzátartozik.

Serpenyő kiválasztása

A legjobb, ha egy tapadásmentes serpenyőt használunk, de egy jól bejáratott vas- vagy zománcozott serpenyő is megteszi. A lényeg, hogy ne ragadjon le a tészta.

Első sütés – mindig egy próbadarab

Az első palacsinta általában nem szép. Ez a serpenyő „bejáratása”, úgyhogy ne keseredjünk el, ha nem tökéletes. Ezt szokás szerint megesszük állva, a tűzhely mellett.

Olajozás

Az első darab előtt egy ecsettel vagy papírtörlővel kenjünk egy kevés olajat a serpenyőbe. A további sütések során csak akkor kell újra olajozni, ha látjuk, hogy kezd tapadni.

Öntés, forgatás, szedés

Egy merőkanálnyi tésztát öntsünk a forró serpenyő közepébe, majd körkörös mozdulattal forgassuk meg, hogy a tészta szétterüljön. Ha vékonyabb palacsintát szeretnénk, kevesebb tészta is elég.

Kb. 1-2 perc múlva – amikor a szélek kezdik elválasztani magukat a serpenyőtől – fordítsuk meg egy lapáttal vagy ügyes mozdulattal dobjuk fel. A másik oldal már rövidebb idő alatt sül meg.

Tegyük félre, jöhet a következő.

A jó palacsinta vékony, de nem szakadós. Puha, enyhén rugalmas, nem ropogós, és szép aranysárga. Az illata már önmagában meghozza az étvágyat.

Ha túl sűrű a tészta, nehezen terül el, és vastag lesz. Ilyenkor adjunk hozzá még egy kevés tejet vagy szódavizet.

Ha túl híg, akkor viszont nem tapad meg jól a serpenyőn, és nehezen fordítható. Ekkor keverjünk bele egy evőkanál lisztet.

Az alaprecept tökéletes, de ha szeretnénk kicsit feldobni, rengeteg lehetőségünk van.

• Vaníliás palacsinta: tegyünk a tésztába 1 csomag vaníliás cukrot vagy pár csepp vaníliaaromát.
• Citromos verzió: reszeljünk bele egy citrom héját – fantasztikus illatot és ízt ad!
• Sós palacsinta: hagyjuk ki a cukrot, tegyünk bele több sót, és töltsük sonkával, sajttal, tejföllel.
• Kakaós tészta: 1 evőkanál cukrozatlan kakaópor és egy kis cukor – kész is a csokis változat.

Ez az, amit tényleg nem lehet megunni. A palacsinta olyan, mint egy üres vászon – bármivel megtölthetjük.

Íme néhány klasszikus ötlet:

• Lekváros – barack, szilva, eper – mindegyik tökéletes választás.
• Diós vagy mákos – porcukorral elkeverve, egy kis tejjel meglocsolva.
• Túrós – vaníliás cukorral, citromhéjjal és tejföllel keverve.
• Nutellás, banános, fahéjas cukros – ezek már igazi desszertnek is beillenek.

Ha véletlenül nem fogyna el az összes (bár ez ritkán történik meg…), a palacsintát légmentesen lefedve hűtőben 2-3 napig is eltarthatjuk. Újramelegíthetjük serpenyőben, mikróban vagy akár sütőben is.
A tészta maga is tárolható: hűtőben egy napig simán eláll, de sütés előtt keverjük át alaposan.

A palacsinta tészta készítése nem bonyolult – csak egy kis odafigyelés, és garantált a siker. Használjunk egyszerű alapanyagokat, tartsuk be a pihentetést, és süssük türelemmel.

Akár klasszikus, akár extra ízesítéssel készítjük, egy jó palacsinta mindig mosolyt csal az arcokra. És persze jó társaságban az igazi – készítsünk nagy adagot, és osszuk meg a családdal, barátokkal!

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Mennyei almás-fahéjas palacsinta – az ősz legillatosabb csábítása, amit nem lehet abbahagyni

Így készül a tökéletes diétás palacsinta zabpehelylisztből – Finom, laktató, egészséges!

Illatos almaszósz palacsintára – A reggelek titkos kedvence